A méhnyak diszplázia, a „CIN”?

A korábbiakban utaltunk arra, hogy a rák nem egyik napról a másikra, hanem hosszabb, többlépcsös, szakaszosn kialakuló folyamat következménye. A normális sejtképtől való eltérést diszpláziának nevezzük, mely megnyilvánuk a sejtek és magvaik alakjának, nagyságának megváltozásában, ami mikroszkóposan jól látható. Ez lehet enyhe, mérsékelt vagy súlyos eltérés a normális hámsejt képétől.
Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban rámutattak arra, hogy a méhnyak hámjának daganatos átalakulása már a diszplázia szakaszában elkezdődik, ez már a daganat, a „neoplázia” korai szakasza. Ez azonban csak a hámra korlátozódik, nem terjed a hám alatti kötőszöveti állományba, azaz nincs „behatolás” (invázió), amely a rosszindulatú (malignus) daganatok egyik fő jellegzetessége. Ezért ezt a szakasz „cervikális hámban lévő daganatnak” (cervicalis intraepitelialis neoplázia- CIN) nevezzük és attól függően, hogy a hámréteg alsó harmadát, kétharmadát, vagy egészét foglalja-e el, CIN I, II vagy III-ról beszélünk. Másik elnevezés, elsősorban a citológiában a „high-grade és low grade SIL” (squamous intraepithelial lesion: HSIL, LSIL), melyeket a Bethesda-szerint osztályozott leleteken olvashatunk.
Amennyiben a daganatosan átalakult sejtek áttörik a hám bazális rétegét és infiltrálják a kötőszövetet, a daganat a progressziójának következő szakaszába az invaziv rákba lépett, mely a kezelés szempontjából igen lényeges.

A méhnyakrák jellegzetességei

A méhnyakrák vagy cervix karcinoma, a nők 2. leggyakoribb rosszindulatú (malignus) daganata az emlőrák után. Évente közel 250 000 asszonyt vesztünk el méhnyakrák miatt és az új esetek száma 500 000 világszerte. Leggyakrabban a 40-50 év közötti korosztályt érinti, azonban egyre fiatalabb korban való előfordulása észlelhető világszerte. Jelentős különbség van a méhnyakrák előfordulásában és halálozásában a világ elmaradott és fejlett országai között, az utóbbi rovására. Hazánk ebből a szempontból a fejlett országok közé tartozik, átlagosan 1500 új esetet regisztrálnak országszerte és sajnálatosan 500 körüli nőt veszítünk el a betegség következtében, azonban ezen számadatok közel sem megnyugtatóak.
A méhnyakrák megelőzésének alapfeltétele korábban kizárólag a szűrés, az időben történő, korai felismerés volt, ami szerencsésen kiegészült a HPV elleni védőoltás bevezetésével.
A méhnyakrák megjelenése a kiterjedésétől és szöveti típusától függ. Lehetséges, hogy kicsiny kiemelkedés, vagy éppen besüppedés, hámhiány, erosio, fekély jelzi a dagat helyét, előrehaladottabb esetkben nagyobb növedék, vagy széteső fekély mutatkozhat. A progresszó mértékét a stádiumok jelzik, melyet az u.n T(tumor), N (nodus, nyirokcsomó) M (metasztázis) és a FIGO (Federation Internationale de Gynecologie et d’Obstetrique) rendszerekkel osztályoznak, mely a kezelés alapja.