(IUGR- intrauterine growth retardation)

•   második leggyakoribb szülészeti kórkép a koraszülés után
• a szűrés és a kezelés terén máig sem sikerült mindenki által elfogadott módszereket kialakítani

 Fogalom, meghatározás

•  optimális intrauterin fejlődéstől való elmaradás
•  az első szakirodalmi utalás McBurney-től származik, 1947-ből, aki egy időre született, de ráncos bőrű, öregember benyomását keltő, kis súlyú újszülött születéséről számolt be
•  a fejlődési elmaradás legáltalánosabb kritériumaként a nemre és születési időre vonatkoztatott 10. percentilisnél kisebb születési súlyt fogadták el (percentilis nem azonos a százalékos aránnyal)
• a 10. percentilist úgy határozzuk meg, hogy a növekvő születési súly szerint sorrendbe állított 100 újszülött közül a tizedik legkisebb születési súlyú gyermek születési súlyát vesszük
•  a 10. percentilisnél kisebb súlyú újszülötteket „korukhoz képest kis súlyú” (SGA – small for gestational age) vagy retardált újszülötteknek nevezzük, így különböztetve meg őket a kis súlyú újszülöttektől (<2500g), és a koraszülöttektől (születési idő < 37. betöltött terhességi hét)
•  előfordulási gyakorisága vidékenként és népcsoportonként eltérő, a fejlett országokban 4-7 %-ra tehető
•  hazánkban évente 6-8 ezer esettel számolhatunk

 Kockázati tényezők

•  kis anyai testsúly és testmagasság
• átlagosnál kisebb anyai súlygyarapodás (28. héttől)
• anyai életkor (<16 év, > 35 év)
• teratogen szerek és drogok
• dohányzás, alkohol
• anyai alultápláltság
• anyai érbetegségek (praeecclampsia, vesebetegség, cardiomyopathia)
• a lepény és a köldökzsinór rendellenességei (krónikus focalis abruptio)
• ikerterhesség
• uterus hypoplasia
• antifoszfolipid antintest szindróma
• habitualis vetélés
• korábban kis súlyú vagy retardált újszülött szülése
• kórelőzményben szereplő méhenbelüli elhalás

 Szűrés, felismerés

• az IUGR gyanújának felvetése és a kórisme pontosítása nem képzelhető el a terhességi kor pontos ismerete nélkül (koraterhességi ultrahangvizsgálatok fontossága!)
• symphysis-fundus távolság (csak a már előrehaladott kóros állapot felsimerését teszi lehetővé)
• UH biometria (28 – 33. hét között)
• Doppler-áramlásmérés

 Terápia, szülésvezetés

  34. hét előtt felállított diagnózis esetén

•  oligohydramnion és/vagy magzati hypoxaemia esetén a terhességet mielőbb be kell fejezni !
• amennyiben oligohydramnion nem áll fenn naponta kétszeri ctg (NST), magzatmozgások számlálása, arteria umbilicalis és a magzati aorta flowmetriás vizsgálata
• szigorú ágynyugalom (a lepényi keringés jelentősen javulhat!)
• glükóz infúzió
• a szülés olyan intézetben történjék, ahol a neonatológiai ellátás feltételei adottak

  terminusközelben felállított kórisme esetén

•  nagy valószínűséggel érett magzati tüdő esetén a lehető legkorábbi szülés látszik a legmegfelelőbbnek a magzat egészségi állapota szempontjából
• kifejezett oligohydramnion esetén a terhesség befejezése javasolt
• a retardált magzatok rosszul tolerálják a hüvelyi szülést, gyakran kerül sor császármetszés végzésére
• retardáció gyanúja esetén a vajúdás és szülés alatt folyamatos ctg észlelés szükséges, mivel számítrhatunk a a magzati állapot hirtelen romlására
• a meglevő rejtett lepényi elégtelenség gyakran a méhösszehúzódás alatt manifesztálódik

 Következmények

• hétszeres perinatalis mortalitas (Paulin)
• gyakrabban fordul elő fenyegető asphyxia, meconiumos magzatvíz, hypoxaemia, hypoxia, acidosis
• a retardációval született magzatoknál a későbbiekben gyakrabban fordul elő cardiovascularis megbetegedés (hypertonia, infarctus, agyvérzés)

 Neonatológiai ellátás problémái, szóba jövő kórállapotok

• acidosis
• hypothermia
• hypoglykaemia
•  polycythaemia
• hyperviscositas
• meconiumürítés / meconiumaspirastio