A méhenbelüli növekedési retardáció

(IUGR- intrauterine growth retardation)

  •   második leggyakoribb szülészeti kórkép a koraszülés után
  • a szűrés és a kezelés terén máig sem sikerült mindenki által elfogadott módszereket kialakítani

 Fogalom, meghatározás

  •  optimális intrauterin fejlődéstől való elmaradás
  •  az első szakirodalmi utalás McBurney-től származik, 1947-ből, aki egy időre született, de ráncos bőrű, öregember benyomását keltő, kis súlyú újszülött születéséről számolt be
  •  a fejlődési elmaradás legáltalánosabb kritériumaként a nemre és születési időre vonatkoztatott 10. percentilisnél kisebb születési súlyt fogadták el (percentilis nem azonos a százalékos aránnyal)
  • a 10. percentilist úgy határozzuk meg, hogy a növekvő születési súly szerint sorrendbe állított 100 újszülött közül a tizedik legkisebb születési súlyú gyermek születési súlyát vesszük
  •  a 10. percentilisnél kisebb súlyú újszülötteket „korukhoz képest kis súlyú” (SGA – small for gestational age) vagy retardált újszülötteknek nevezzük, így különböztetve meg őket a kis súlyú újszülöttektől (<2500g), és a koraszülöttektől (születési idő < 37. betöltött terhességi hét)
  •  előfordulási gyakorisága vidékenként és népcsoportonként eltérő, a fejlett országokban 4-7 %-ra tehető
  •  hazánkban évente 6-8 ezer esettel számolhatunk

 Kockázati tényezők

  •  kis anyai testsúly és testmagasság
  • átlagosnál kisebb anyai súlygyarapodás (28. héttől)
  • anyai életkor (<16 év, > 35 év)
  • teratogen szerek és drogok
  • dohányzás, alkohol
  • anyai alultápláltság
  • anyai érbetegségek (praeecclampsia, vesebetegség, cardiomyopathia)
  • a lepény és a köldökzsinór rendellenességei (krónikus focalis abruptio)
  • ikerterhesség
  • uterus hypoplasia
  • antifoszfolipid antintest szindróma
  • habitualis vetélés
  • korábban kis súlyú vagy retardált újszülött szülése
  • kórelőzményben szereplő méhenbelüli elhalás

 Szűrés, felismerés

  • az IUGR gyanújának felvetése és a kórisme pontosítása nem képzelhető el a terhességi kor pontos ismerete nélkül (koraterhességi ultrahangvizsgálatok fontossága!)
  • symphysis-fundus távolság (csak a már előrehaladott kóros állapot felsimerését teszi lehetővé)
  • UH biometria (28 – 33. hét között)
  • Doppler-áramlásmérés

 Terápia, szülésvezetés

  34. hét előtt felállított diagnózis esetén

  •  oligohydramnion és/vagy magzati hypoxaemia esetén a terhességet mielőbb be kell fejezni !
  • amennyiben oligohydramnion nem áll fenn naponta kétszeri ctg (NST), magzatmozgások számlálása, arteria umbilicalis és a magzati aorta flowmetriás vizsgálata
  • szigorú ágynyugalom (a lepényi keringés jelentősen javulhat!)
  • glükóz infúzió
  • a szülés olyan intézetben történjék, ahol a neonatológiai ellátás feltételei adottak

  terminusközelben felállított kórisme esetén

  •  nagy valószínűséggel érett magzati tüdő esetén a lehető legkorábbi szülés látszik a legmegfelelőbbnek a magzat egészségi állapota szempontjából
  • kifejezett oligohydramnion esetén a terhesség befejezése javasolt
  • a retardált magzatok rosszul tolerálják a hüvelyi szülést, gyakran kerül sor császármetszés végzésére
  • retardáció gyanúja esetén a vajúdás és szülés alatt folyamatos ctg észlelés szükséges, mivel számítrhatunk a a magzati állapot hirtelen romlására
  • a meglevő rejtett lepényi elégtelenség gyakran a méhösszehúzódás alatt manifesztálódik

 Következmények

  • hétszeres perinatalis mortalitas (Paulin)
  • gyakrabban fordul elő fenyegető asphyxia, meconiumos magzatvíz, hypoxaemia, hypoxia, acidosis
  • a retardációval született magzatoknál a későbbiekben gyakrabban fordul elő cardiovascularis megbetegedés (hypertonia, infarctus, agyvérzés)

 Neonatológiai ellátás problémái, szóba jövő kórállapotok

  • acidosis
  • hypothermia
  • hypoglykaemia
  •  polycythaemia
  • hyperviscositas
  • meconiumürítés / meconiumaspirastio